Ügyvédi díjak és öröklési jog

Ismerje meg az aktuális ügyvédi díjakat és árazást, illetve az öröklési jog alapjait! Részletekért kattintson!

Ügyvédi díjak: mire számíthatnak az ügyfelek?

Az ügyvédi díjak sokszor kérdéseket vetnek fel az ügyfelekben, hiszen a jogi szolgáltatások költségei gyakran változóak lehetnek. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk az árazás alapjaival és azzal, hogy milyen díjtételekkel kell számolnunk különböző jogi ügyekben. Az alábbiakban bemutatjuk az ügyvédi díjak főbb típusait és tényezőit.

Általános árazás

Az ügyvédi díjak leggyakrabban munkaórában kerülnek meghatározásra. A feladat jellegétől függően az ügyvéd által generált munkaórák számát kell megszorozni az ügyvédi óradíjjal. Ez az összeg általában az ügyféllel kötött megbízási szerződésben kerül rögzítésre. Az általános óradíj általában 22.000-30.000 forint között mozog, és negyedórás elszámolási egységekben kerül számlázásra.

Jogi tanácsadás esetén a díjak 27.000-35.000 forint között alakulnak, míg egy felszólító levél elküldése 22.000-30.000 forintba kerül. Telefonos egyeztetések 15 perc alatt ingyenesek, de e fölött óradíjat kell fizetni.

Speciális ügyvédi díjak

Az ingatlanokkal kapcsolatos jogi ügyekben az ügyvédi díjak szintén változatosak. Például egy adásvételi szerződés hitel nélkül 0,4-0,6% közötti díjat von maga után a forgalmi értéktől függően, de legalább 130.000 forintot. Hitel esetén ez a díj 0,5-0,7% közötti, de legalább 150.000 forint. Ajándékozási szerződéseknél 0,5% a forgalmi értéktől függően, de legalább 80.000 forint.

Cég- és szervezet alapítás

Cégalapítás esetén az ügyvédi díjak a cég típusától függnek. Egy Bt. alapítása például 100.000 forintba kerül, míg egy Kft. alapítása 100.000-150.000 forint között mozoghat. Egy Zrt. alapítása már 200.000 forintot is elérhet. A cégmódosítás díjai az egyszerűbb esetekben 75.000-130.000 forint, bonyolultabb esetekben pedig 100.000 forinttól kezdődnek.

Polgári peres és egyéb eljárások

Polgári peres eljárásokban a díjak szintén változóak. Egy válóperes kereset megállapodás esetén 80.000 forintba kerül, míg megállapodás nélkül 5-10 munkaórát vehet igénybe. A birtokvédelmi kérelem benyújtása 1-3 munkaóra alatt készülhet el, míg egy ingatlankiürítés peres eljárással 4-6 munkaórát igényelhet.

A sikerdíjak is szerepet játszhatnak bizonyos ügyekben, melyek általában 5-15% között mozognak az ügytől függően. A peres képviselet és más jogi eljárások díjai mindig előre egyeztetve kerülnek megállapításra az ügyféllel, így biztosítva a transzparenciát és az ügyfél elégedettségét.

Öröklési jog: alapvető tudnivalók és szabályok

Az öröklési jog minden ember életében fontos szerepet játszik, hiszen mindenki számára jelentőséggel bír, hogy mi történik a halála után a vagyontárgyaival. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az öröklési jog legfontosabb aspektusait.

Az öröklés időpontja és a hagyatéki eljárás célja

Amikor valaki elhalálozik, az örökösök tulajdonjoga az örökhagyó halálának napjától kezdődik. Ez azt jelenti, hogy az öröklés szempontjából a tulajdonszerzés időpontja nem függ sem a hagyatéki tárgyalás dátumától, sem a közjegyzői hagyatékátadó végzés keltétől. A hagyatéki eljárás célja, hogy tanúsítsa a hagyaték átszállását az új tulajdonosokra. Bár a közjegyző csupán tanúsítja az egyes vagyontárgyak tulajdonosának megváltozását, a közjegyzői hagyatékátadó végzés nélkül nem lehet a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásban vagy más nyilvántartásokban bejegyeztetni.

A törvényes és végintézkedésen alapuló öröklés rendje

A magyar jogszabályok szerint örökölni lehet a törvény szabályai alapján vagy az örökhagyó végrendelete szerint. Az öröklési jogot szabályozó törvény a Polgári Törvénykönyv, amelynek hetedik könyve részletezi az öröklési jog szabályait. Ha van végrendelet, az határozza meg az öröklés rendjét, míg a fennmaradó vagyon esetében a törvényes öröklési szabályok érvényesülnek. Végrendelet hiányában a törvényi szabályok lépnek életbe.

A törvényes öröklés rendje

A törvényes öröklés rendje szerint, ha az elhunyt után leszármazók (gyermekek) maradtak, ők örökölnek fejenként egyenlő arányban. Ha egy gyermek már korábban elhunyt, annak gyermekei lépnek az örökös helyébe. Ha nincs leszármazó, a házastárs és a szülők örökölnek, a házastárs a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait, míg a többi vagyonon a házastárs és a szülők osztoznak fele-fele arányban.

Az ági öröklés

Az ági öröklés révén a felmenők által szerzett vagyontárgyak külön szabályozás alá esnek. Ezek a vagyontárgyak azok, amelyeket az örökhagyó a családjától örökölt vagy ajándékba kapott. Az ági öröklés biztosítja, hogy a családi örökség a családban maradhasson, és ne kerüljön például a házastárs birtokába, aki nem a család közvetlen vérvonala.

Az öröklési szerződés

Az öröklési szerződés olyan kétoldalú jognyilatkozat, amelyben az örökhagyó meghatározott ellenszolgáltatás fejében hagyja örökül vagyonát. Ez a szerződés visszterhes jogviszonyt hoz létre az örökhagyó és az örökös között, amely során az örökös vállalja, hogy valamilyen ellenszolgáltatást nyújt az örökség fejében.

A végintézkedés érvényessége

A végrendelet érvényességéhez két tanú aláírása szükséges, vagy az örökhagyónak saját kezűleg kell írnia azt. Javasolt az ügyvédi ellenjegyzés megszerzése is, amelynek révén a végrendeletet az ügyvéd a Kamara nyilvántartásába teheti. Ha a végrendelet a teljes vagyont szabályozza is, figyelembe kell venni a kötelesrész szabályait, ami a törvényes örökösök minimális öröklési jogát biztosítja.