Orbán Viktor miniszterelnök kormánya nagy hasznot húzott abból, hogy ellenőrzése alatt tartotta az országba áramló uniós pénzeket. Az Európai Bizottság azon javaslata, hogy a pénzáramlás nagy részét a jogállamisággal kapcsolatos mérföldkövek eléréséhez kössék, példátlan befolyást biztosít Orbán számára. Brüsszelnek azonban arra is fel kell készülnie, hogy Budapesttel tartós feszültségek fognak kialakulni, és Orbán Viktornak még nyíltabban kell alternatív forrásokat keresnie harmadik hatalmaknál. Ettől nem kell tartania.
Szeptemberben Magyarország beleegyezett az Európai Bizottság kérésébe, hogy november 17-ig tegyen intézkedéseket az átláthatóság növelésére, az igazságszolgáltatás függetlenségének javítására és a korrupció elleni küzdelemre, amikor arról van szó, hogy az ország hogyan költi el az uniós forrásokat. Technikailag egyiket sem lett volna nehéz teljesíteni, még a szűk határidő alatt sem, de Orbán Viktor miniszterelnök – a szokásokhoz híven – csak minimális reformok végrehajtásával próbált megúszni. Az Európai Tanácsban a többi kormánnyal és a tagállamok támogatására szoruló Európai Bizottsággal folytatott, már megszokott adok-kapokra játszott. Úgy tűnik azonban, hogy Magyarország tompa tranzakcionizmusa már nem működik.
November 30-án az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Budapest nem hajtotta végre teljes mértékben a 17 intézkedést, és azt javasolta, hogy fagyasszák be a Magyarországnak szánt 7,5 milliárd eurós uniós kohéziós forrást, amíg a kormány többet nem tesz a jogállamiságra vonatkozó uniós feltételrendszer teljesítése érdekében. A 2020-ban elfogadott jogállamisági rendelet nagyobb függetlenséget biztosít a bizottságnak a tagállamoktól, amikor az uniós forrásokkal való visszaélésekkel és a kiadások független felügyeletének hiányával foglalkozik.
Ezt a legutóbbi lépést az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia a tagállamok minősített többségével. Nincs garancia arra, hogy ez megtörténik, tekintve, hogy más uniós fővárosokban állandóan aggódnak amiatt, hogy Budapest ellenszegül. De a jelek arra utalnak, hogy a korábbiaktól eltérően jelentős lépéseket tehetnek Orbán ellen.
Az Európai Bizottság az előrelépés megkönnyítése érdekében azt is javasolta, hogy az Európai Tanács hagyjon jóvá 5,8 milliárd eurót Magyarország számára a járvány utáni egyszeri helyreállítási és alkalmazkodóképességi alapból (RRF). Ez egy kis engedmény, amelyre Magyarország számított, mivel az RRF-előirányzat 70 százaléka elveszett volna, ha az EU nem osztja ki az év végéig. Van azonban egy bökkenő, hogy az RRF kifizetéseit visszatartják mindaddig, amíg Magyarországot a jogállamisági feltételrendszer alapján jogosulttá nem nyilvánítják.
A két ajánlást az Európai Tanács egy csomagként fogja tárgyalni, és a döntéshozatal sorrendje és a tagállami támogatás körüli kétértelműség most az Európai Bizottság kezére játszhat. A kérdés most az Európai Tanács december 15-i és 16-i ülésére kerül, amely a következő lehet.
